Sikítás, sírás... Erre ébredek fel minden este. A sajátomra, immár 10éve. Egy tragédia, amiről én nem tehettem, mégis én vagyok érte elítélve. Engem néznek rossz szemmel, és én vagyok az, akit ez miatt kiközösítenek. De nem csak ez van ami miatt, azt kívánom , bárcsak el lehetne felejteni a múltat.....
Sziasztok :D Hát már elég régen írtam valamit... eltelt egy pár év... nem nagyon volt időm az ilyesmire.. sajnos... a régieket már nem hiszem, hogy folytatni fogom... ez egy teljesen más típusú történet lesz... jó olvasást Viki
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése